I. Női Freestyle Method Feeder Kupa - első rész

Hol is kezdjem? Talán kicsit vissza kell mennem az időben, úgy az 1990-es évekhez. Horgász családból származom, így már gyereként megragadott a horgászat szépsége. Aztán kicsit elmentem a lovak, lovasok irányába, de a szüleimet és a bátyámat néha így is elkísértem egy-egy horgászatra. Aztán megismerkedtem Balázzsal, aki akkor már aktívan versenyzett így egyre gyakrabban találtam magam a vízparton. Balázst az elmúlt jó pár évben sokszor kisértem el az országos, sőt a jó pár nemzetközi versenyre is. Ezeken a versenyeken mindig kacérkodtam a gondolattal, hogy nekem is indulni kellene egyszer. Azt a gondolatokból tettek lettek és pár helyi kisebb versenyre Én is beültem.
Következő nagyobb lépés az volt, amikor Szolnokon rendezték a női úszós világbajnokságot, amit mi is megnéztünk Balázzsal. Itt aztán eldőlt minden. Városnézés kirándulás nem lett, mert leültem a Walter Dia mögé és onnan nem mozdultam el egyik nap se. Pár hónap múlva már tologattam is frissen vásárolt TRABUCCO rakós botomat a zsennyei vízparton. Néha vettem a bátorságot is beültem rakós versenyekre a zsennyei fiúk közé, de csak hobbi szinten. Egyre kevesebb idő jutott az Én horgászataimra, így ez a módszer hátrébb került a sorba és egyre többször vettem, Balázs feeder botjait a kezembe.
Aztán 2025-ös versenynaptárt böngészve láttuk, hogy lesz Női Method és pont nem ütközött semmilyen más Balázs versenyével. Így nem sokat gondolkodva beneveztem. Felkészülésre nem volt sok időnk. Egyszer mentünk ki a verseny előtt kicsit gyakorolni a kukoricás horgászatot Ölbőre, illetve egy páros verseny indultunk el Balázzsal Palotavároson.
Aztán gyorsan eljött a verseny hete. Balázs jobban izgult, mint Én. Pakolta felszerelést, nehogy valami itthon maradjon. Terveink szerint kedd lett volna az első edzés napom, de munka miatt csak ezen a napon délben tudtunk elindulni Székesfehérvárra. Első utunk a Palotavárosi tavak voltak. Gyorsan körbe néztünk majd ebédeltünk és irány a szállás.
Másnap reggel korán keltünk, hogy az eltervezett helyeken tudjuk megkezdeni a felkészülést. Első nap a 68-as stégre ültünk. Itt gyakorlatam a benti horgászatot, majd edzés vége felé a lógatott is próbáltam. Estére nagyon elfáradtam, sikerült sok halat fogni.
Éjszaka nem kellett ringatni, jól aludtam a fáradságtól. Hamar reggel lett és nehéz kelés után már úton voltunk a második edzés napra. Most a tónak a hátsó része volt megcélozva. Itt úgy beszéltük, hogy 50 méteren kezdek és majd lógatóra ránézek, amit természetesen folyamatosan etettem. Benti távon minden dobásra volt halam, ami végig kitartott volna, ha nem nézek ki a lógatóra. Onnan jött pár nagyobb ponty, amik rendesen megdolgoztatták TRABUCCO botokat és természetesen engem is. Ekkor már látszott mi is lesz a kifizetendő taktika, már csak a jó helyekben kellett bízni. Nézve az időjárás előrejelzést erős szelet jósoltak, ami a benti horgászatomat kicsit nehezíti majd. Edzés után összegyűjtünk a vízparton páran és beszélgetünk az edzések tapasztalatairól. Itt elhangzott, hogy a szél és a tó adottságai miatt majd jó lenne elkerülni az ’A’ szektor első hat helyét. Beszélgetés után ismét fáradtan, de már egyre jobban izgulva tartottunk a szállásunk felé.
Másnap a kötelező edzésen a Tó egyik favorit helyére kerültem, ahol stabil benti horgászat kell kivitelezni. Így is készültünk, de ekkor már olyan erős volt a szél, hogy hamar elfáradtam és kijöttem a rövidebb távra kis botokkal, látva szomszédok szép amurjait. Itt nagyon sok kárászt fogtam, majd nálam is jelentkezett az első Palotavárosi amur, amit sikerült 3-4 perc alatt pontybölcsőbe beemelnem. Ahogy a korábbi edzés napok is ez a nap is hamar eltelt. Mondanom sem kell, hogy most is elfáradtam, de nyugodt voltam, mert mindhárom edzés nap jól sikerült és sok tapasztalatra tettem szert.
Szállás felé menet Balázzsal átbeszéltük a versenynapra a lehetséges taktikákat.
folytatása következik….